Az idegorvosok már időtlen idők óta nagy erőkkel vizsgálják ezt a témát, hogy egy pontos választ találjanak a kérdésre, de még így is számtalan teória maradt fent.
Főleg egy elmélet vált népszerűvé a kutatók körében, amely szerint az agytörzs generálja a REM alvást, az előagy pedig az álmokat, ezért a legtöbb álom a REM szakaszban történik.
Az álmodozásnak számos pozitív hatása van. Kezdve azzal, hogy segít az új emlékek és információk megszilárdításában és tárolásában. Nem mellesleg segíti a traumatikus élmények és sérelmek feldolgozását, azaz a mentális gyógyulást.
Az álmok akár a depresszió leküzdését is segíthetik. Továbbá, az álmaink több szemszögből is megmutatnak bizonyos helyzeteket, és újfajta nézőpontokra világítanak rá. Ezen túlmenően sok féle megoldási lehetőséget nyújtanak. A rémálmoknak is lehetnek előnyei, mint például egyes embereknek a mindennapi stressz és kínok kezelése. Mit is nevezünk valójában rémálomnak? A rémálmok rettenetesek, gyakran nagyon ijesztőek és valósághűek. Általában pulzusváltozást, izzadást és szorongást okoznak. A rémálmokat 3 kategóriába sorolhatjuk. Az első kategória: a visszatérő rémálmok. Itt bizonyos álmok rövid időn belüli rendszeres ismétlődéséről beszélünk. A második kategória: a lázálmok. Ezek az álmok intenzívek és élénkek, akkor jelentkeznek, amikor testünk hőmérséklete magasra emelkedik. Ezeknek az álmoknak akkor van végük, mikor a test hőmérséklete lecsökken. Végül, a tudatos álmok jellegzetessége extrém érzelmek és élénk képek. Annak ellenére hogy az emberek 95%-a elfelejti álmát miután felébred, mégis hosszan tartó hatásuk van.
Összegezve: még mindig sok olyan kérdés maradt fent, amelyek megválaszolása a kutatók számára feladatot ad, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan új felfedezésekre is sor kerül.
Karászi Réka
