A 18. század nagy járványa a fekete himlő tünetei a bőr viszketése, a magas láz, torokfájás, fejfájás és nehézkes levegővétel.Ráadásul az egész testen borzalmas torzító kiütések jelentek meg, amelyek hegei akkor is megmaradtak, amikor a beteg túlélte a betegséget.
A globális kereskedelemnek köszönhetően a járvány nagyon könnyen és gyorsan terjedt el az egész világon. Halálozási rátája igen magas volt. Minden 3. megbetegedett felnőtt ember belehalt, és 10 fertőzőttből 8-an haltak bele. Ez évente 400000 ember halálát okozta. Ha valahol rosszabb volt a helyzet akkor azok a kikötők voltak. Boston lakosságának 8%-a halt bele a betegségbe. De azok akik túlélték sem lehettek boldogak, hiszen utóhatásai is voltak a járványnak,mint például a vakság, a megmaradt sebhelyekről nem is beszélve. A kezelési ötletek a haszontalantól ay egészen bizarrig terjedtek. Volt aki meleg szobába küldte a betegeket, és volt aki hideg szobába. Olyan ötlet is akadt, hogy 12 adag sört kellett adni a betegnek 24 óránként, és habár ez nem gyógyította ki a fertőzötteket, legalább a fájdalmukat enyhítette. Volt azonban egy működőképes megoldás, az oltás, varioláció, aminek az volt a lényege, hogy a védendő személyt szándékosan megfertőzték a himlővel. Az 1700-as években rájöttek, hogy a fejőslányok immunisak voltak, mivel egy sokkal gyengébb úgynevezett tehénhimlőben már előtte megbetegedtek.
Egy farmer Benjamin Jetsy eldöntötte, hogy megfertőzi tehénhimlővel családját. Akik a sokkal gyengébb tehénhimlőt sikeresen leküzdötték, és ennek köszönhetően nem kapták el a fekete himlőt. De csak évekkel később terjedt el ez a megoldás, amikor Edward Jenner információt gyűjtött a farmerektől, és a fejőslányoktól. Jenner elhatározta hogy elvégez egy kísérletet, ahol egy tehénhimlőben megbetegedett lány sebéből vett kaparékot, és ezt dörzsölte bele egy 8 éves kisfiú ujja közt ejtett sebébe. A kisfiú pár nap után felépült a betegségből, és utána sem ő sem a hozzá közel élők nem fertőződötek meg fekete himlővel. Jenner nem akart pénzt csinálni az oltóanyagból és nem is érdekelte a szabadalmaztatása sem, hiszen tudta, hogy a betegséget csak úgy lehet megállítani, ha minél több embert fertőz meg tehénhimlővel. Orvostársainak írt, és küldött nekik a vakcina mintáiból, és bátorította őket, minél több emberhez juttassák el.
Jenner felfedezését követően a vakcina elterjedt egész Európában, és a Spanyol királynak köszönhetően az egész világon. 1803- ban egy hajó indult útnak Dél-Amerikába a fedélzetén 22 tehénhimlővel fertőzött árvával. Hiszen akkoriban még máshogy nem volt lehetőség nagy tömegű vakcina előállítására. Expedíciókat indítottak amelynek köszönhetően az oltóanyag eljutott a Karib-tengeren át Közép-Amerikába,a Csendes Óceánon át pedig egészen a Fülöp-szigetekig. Nemsokára a fekete himlő kezelése bevett szokássá vált, és 1979-re pedig teljesen eltűnt.
Dolgos László
